A g�p�szet ir�nti �rdekl�d�se hamar megmutatkozott. A h�szas �veinek elej�n l�v�, lakatos �s r�z�nt� munk�val kenyeret keres� Sziszt mag�val ragadta az aut�k egyre n�vekv� t�rnyer�se, ez�rt munk�j�val p�rhuzamosan - szabadidej�ben - aut�tervez� �s m�rn�ki tanulm�nyokat folytatott. Huszonh�t �ves kor�ban feles�g�vel, P�rizsban telepedett le, ahol v�g�l is 1901-ben a Renault c�gn�l tal�lt munk�t. Az okl. g�p�sz �s feltal�l� m�rn�ki tehets�g�t a Renault fiv�rek gyorsan felismert�k: szabadalmait megvett�k, s korl�tlan k�s�rletez�si �s fejleszt�si lehet�s�geket kapott. Tal�lm�nyaival �s �j�t�saival jelent�sen jav�totta a Renault versenyk�pess�g�t, � alkotta meg az els� szab�lyozott �ngyullad�s� motort, �s � v�ltotta ki a kurblit egy s�r�tett leveg�s ind�t�szerkezettel. 1902-ben �t v�lasztott�k Louis Renault szerel�j�nek a versenyekre, majd 1903-ban a csapat versenyz�je lett. 1905-ben kinevezt�k a Renault tesztel�si oszt�lyvezet�j�nek, s noha e beoszt�sa gyakran akad�lyozta a versenyz�sben, 1906. j�nius 26-27-�n �r�kre be�rta nev�t az aut�versenyz�s �vk�nyveibe: szerel�j�vel, M. Marteau-val a „3A” rajtsz�m� Renault AK 90CV pil�t�jak�nt megnyerte az els� Grand Prix  versenyt, amelynek sor�n a p�lya 103,18 km-es t�vols�g�t naponta hatszor kellett megtenni. Szisz f�l�nyes, 32 perc el�nnyel kiv�vott gy�zelm�t a gyeng�bb teljes�tm�ny� - mind�ssze 90 l�er�s - Renault nyerg�ben egy m�szaki �j�t�s tette lehet�v�: aut�j�ra a Michelin fiv�rek �jdons�g�t, a k�nnyen cser�lhet� ker�kt�rcs�ra szerelt gumiabroncsot tett�k fel. A gy�zelem�rt p�nzjutalomban r�szes�lt, soron k�v�l megkapta a francia �llampolg�rs�got, �s � volt az els� aut�versenyz�, aki �llami elismer�st kapott Franciaorsz�gban.

Eml�k�t Franciaorsz�gban h�rom m�zeum �s sz�mos eml�km� �rzi. Haz�nkban a Hungaroringen l�v� els� (jobb) kanyar viseli nev�t, 2003 �ta pedig az �j f�bej�rat el�tt aut�s szobra fogadja a l�togat�kat.